Íme a kétszázhatvankét éves, tettre kész csaj-csapat!
Ők négyen a Pilis hegyeinek üzennek most hadat.
Anna, Gabika, Zsuzsa, Teri otthagynak csapot-papot,
veszik a térképet, az itinert, és indítják a hadjáratot.
Anna a befejezetlen dél-dunántúli kéktúrát siratja,
ám a bősz csapat őt arra kalandozni most nem hagyja.
Azt mondják: - Inkább „KERÜLJÜK A PILIST”, ott a HÁROM FORRÁS”,
Huszonkilenc pecséthellyel vár ránk a „PILISI VÁNDORLÁS”.
Még mi is „tévedhetetlenek” leszünk a „CSUPA PIROS”-on,
és tizenkét csúcsról csodálhatjuk a tájat a szép ”KILÁTÁSOK”-on.
Mivel az átlagnál jóval, de jóval lelkesebb a nagy csapat,
a kilométer -és pecsétgyűjtés a vártnál sokkal jobban halad.
Tanácsné Gabi cakkosra rágja kedves párja fülét,
hogy találja már ki a csapat ideális itinerét,
amit aztán a „térképmágus” Zsuzsa azonnal felülír,
és ott dob be váratlan variációkat, ahol csak bír.
Otthon szegény Tanács csupán lemondóan legyint,
ha rájön, hogy a világ másik végén kötöttünk ki megint.
Hiába dolgozott, hiába kombinált, hiába minden jó tanácsa,
az öntörvényű csapat nem hallgat rá, „fütyül” a jó Tanácsra.
A térkép mindig nálunk, egyetlen egy gondunk van még csak:
bárhogy forgolódunk, sohasem találjuk, hogy merre van Észak!
Tipródunk, hogy merre menjünk: balra-e vagy jobbra?
Egy útjelző tábla megoldás lenne erre a nagy gondra.
De még annál is jobb lenne egy élő, eleven turista,
aki élőszóval terelne rá minket a jó útra!
Okos telefonnal a mi csapatunk sokra nem mehet,
mert ha mindig minden klappol, akkor hol marad az élvezet?!
Ami a térképet illeti, Gabika - bíz, Isten - érteni akarja,
csak az a sok vonal valahogy mindig összezavarja!
Ezért a böngészést boldogan Zsuzsikára hagyja,
akinek néha „nagy bölcsen” besegít az Anna.
Ha ennek ellenére mégiscsak eltévedünk,
semmi baj, kéznél van a megnyugtató elméletünk,
miszerint így bejárjuk mi Tolnát-Baranyát is egy füst alatt,
de úgy, hogy energiánk a vadregényes Pilisre még bőven marad.
Ajaj! Terike műtött lába bemondta az unalmasat,
ezért gyorsan ki kell belőle venni minden vasat!
A Vadálló-kövektől - úgy tűnik - fényévnyire van Dömös,
mivel a levezető út veszélyesen lejt és igen rögös.
Ezen az úton csakis a csigatempó jöhet szóba,
hiszen a köveket lépésről lépésre kell leküzdeni sorra.
Erre az útra beszéltük rá műtét előtt Terikét,
remélve, hogy így kipotyog a hét bokacsavar, s elkerüli a szikét.
De annál, amit a „gatyafékes” úton megtapasztal,
Prauda Teri szerint sokkal, de sokkal jobb a műtőasztal!
Most a műtét után már mindkét bokája takaros,
szerencsére csupán az esze maradt csavaros!
Amióta kedves túratársunk bokája csavartalan,
azóta minden túrája sima és zavartalan.
Zsuzsa szerint Majgut Annának igen jó a természete.
Persze, mert nem vitatkozik, megvan a magához való esze!
Igaz, hogy Annácska hol a túrabotját hagyja el, hol a füzetét,
de soha nem veszti el se a fejét, se a józan eszét.

Bezzeg a Gabika! Mindig mindenben ő a hibás!
bizony mindig kell egy bűnbak, hát ki is lehetne?!
HálʼIstennek ő lerázza a cikizést, mint kutya a vizet,
egy kis szócsata, sok röhögés, aztán újabb túra jöhet.
Sajnos a sokbeszédű Gabika Zsuzsa mellett sehol sincs,
de így legalább kiderült, hogy néha a hallgatás milyen kincs!
Kétbükkfa-nyereg, Pilis-nyereg, Kevély-nyereg, Szántói, Szakó...
Nyereg nyereg hátán, de vajon hol maradt a ló?
Ha netán eltévedünk és ránk sötétedik, nincsen gáz,
hiszen bőven van a Pilisben turista -és kulcsos ház.
Vaskapu, Berda József, Kőhegyi, Som-hegyi kulcsos ház...
mind menedéket ad, ha éhezel, vagy hideg ráz.
Pilis-, Kétágú-, Fekete-, Nagy-Kopasz-, Hosszú-, Oszoly...ez mind hegy!
Hogy köves-gyökeres meredélyein hová lépsz, az nem mindegy!
Ennek dacára Gabika a préselni való leveleit gyűjti,
nem törődve azzal, hogy a lejtmenet rozoga térdeit gyötri.
Amíg nehéz, veszélyes az út, addig baja nem lehet,
mert ő óvatos, a lába alá néz, és tiszteli a hegyeket,
de amint sima lesz a talaj, már nem figyel magára,
megbotlik, félrelép, elhasal, és a frászt hozza csapatára.
Nemcsak hegycsúcsban, forrásban, szurdokban gazdag a Pilis,
de van szép számmal érdekes, izgalmas barlangja is.
Leány-Legény-Ariadne, Mackó-barlang, Vacska-,
Sátorkőpusztai-, Ziribári-barlang, Macska...
A Szopláki -ördöglyukban találjuk a legnagyobb denevértanyát.
Ennek a lyuknak közelébe se menjen, aki félti a haját!
És hogy hogyan keletkeztek ezek a barlangok?
Minden eddigi tudományos elmélet csődöt mondott!
A hegyek hasába ugyanis Kovács Zsuzsa beszélt lyukat!
így nyerték a pilisiek legtöbb barlangjukat.
Azt mindenki tudja, hogy Zsuzsának nagy a szája,
de mivel a szíve még nagyobb, hát senki se bánja!
Ha festői vendégszerető pilisi falvakat akartok látni,
akkor Csobánkán, Csabán, Cséven, Szántón, Maróton kell járni.
A falvak között járva találtunk jó néhány „szentet”:
például Szentlászlót, Szentléleket, Pilisszentkeresztet.
Utunk során híres nagyvárosokat is láttunk,
még Dorogon és a szép Esztergomban is jártunk.
Pomáz, Csobánka, Kesztölc...még felsorolni is fárasztó,
és még ott a megmászni való Boldog Özséb kilátó!
Rémes a Rám-szakadék, de szelíd a Klotild-liget,
a Bertényi füvészkert maga a nyugalom-sziget.
A Wass Albert-fa árnyékában pihenünk, ha elfáradunk,
a pincefaluban finom bort iszunk, ha megszomjazunk.
A Döme halálánál találjuk Pápay Domonkos emlékhelyét.
Sztojka Lórántnak a Gyula-pihenőnél őrizték meg nevét.
Ha egy fárasztó túra után netán romokban heverünk,
erőt ad, hogy a túra végén mindig vár jól megérdemelt sörünk.
Azután csak a pálosokra és a cisztercitákra marad a romélet,
mert a lelkes Pilis-járó csapat újra föléled.
Íme a Kémény-szikla, a Basina, a Fekete-, a Vörös-és a Dobogókő...
a kemény mászás után a Mária-padon, vagy a Prédikálószékben édes a Gyula-pihenő!
A kövek közül forrás fakad: Iluska-, Trézsi-, Eszperantó-, Studenka...
Ha megszomjazol, némelyikből friss vizet tölthetsz a kulacsba.
Ha erőd fogytán imádkozni, fohászkodni kedved volna,
ott a Csillagösvényen a Boldogasszony- vagy Dömösnél a Szentfa kápolna.
A pecsétek mellé rengeteg élményt is gyűjtöttünk,
és természetszeretetről, kitartásról bizonyságot tettünk.

Utunk során az is kiderült, hogy jó az almás, a meggyes, a mákos pite,
de túrázók számára legjobb a méltán híres TÚRÁS PI-TE!
Lám még a fűzfapoétát is hogy ʼ megihleti a PILIS!
Kedves Ismeretlen Túratársak, vágjatok neki ti is!
És a varázslatos Pilis meredek ösvényeit, lejtőit járva
gondoljatok néha a szép korú CSAJOK CSAPATÁRA és a
RÍMFARAGÓ TANÁCS GABIKÁRA!
Kedves Horváth Ádám! Ebből a csasztuskából világosan látod,
hogy remek pilisi túraötleted nagyon termékeny talajra hullott.

 

Lap tetejére