Friss hírek

Teljesítők

A mozgalom célja, a túrázás és ezen keresztül a rendszeres testmozgás népszerűsítése, valamint lakókörnyezetünk, a Pilis bemutatása és megszerettetése. Az igazoló füzet tartalmazza az útvonal leírását, a források és a látnivalók bemutatását, támogatóink nevét és néhány hasznos információt. Nem tartalmaz azonban térképet, erről a túrázóknak kell gondoskodni!

A füzethez többféleképpen lehet hozzájutni:

  • Megvásárolható Piliscséven a Béke utca 68. sz. alatti virágboltban (Nyitvatartása: H-P 8:00-16:00, Szo 8:00-12:00, V 8:00-11:00)
  • Piliscsabán a Fényesliget Kávézóban. A kávézó pontos címe: Piliscsaba Batthyányi u.1. (Hétfőtől szombatig reggel 10-től este 22 óráig.)
  • Pilisszentivánon a Rét utca 13. szám alatti barkácsboltban (0626/366-506)
  • Leányfalun Tóth Gábor tagtársunknál (06209441527, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

A füzet kérhető postai úton az Egyesület e-mail címén (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Ez esetben előre utaljátok át a füzet árát és (küldeményenként, tehát 1 füzet, vagy 5 füzet is mehet egyben) 200Ft postaköltséget az Egyesület számlaszámára. A számlaszámunkat itt találjátok! Az átutalás megtörténtét jelezzétek e-mail-ben.

A füzet ára 700Ft/db. Az ár tartalmazza a díjazást (kitűző) és a díjazás esetleges postaköltségét is. Egyesületünk tagjai az igazolófüzethez és természetesen a kitűzőhöz is díjtalanul juthatnak hozzá!

 

A teljesítés menete:

A résztvevőknek az itinerben leírt útvonalat kell végigjárni, és a föltett kérdésekre válaszolni, vagy az újabb füzetekben pecsétek lenyomatát begyűjteni. A kitöltött füzetet személyesen, vagy postai úton el kell juttatni Egyesületünkhöz. Személyes leadás esetén azonnal meg is kapjátok a jutalmat (kitűzőt), postai beküldés esetén válaszlevélként küldjük.

Kedves Túrázók!

2018 április 1-től a túrafüzetek és a díjazások visszaküldésén változásokat eszközölünk, mindkét irányban!

Az elbírálandó füzeteket ezentúl nem egyesületünk címére, hanem egyik tagtársunk címére várjuk!

Az új cím: Bakó Valéria 2081 Piliscsaba, Gomba köz 5.

Ezen kívül változás lesz még, hogy a leigazolt füzeteket a díjazásokkal minden hónap első hetében postázzuk vissza, összegyűjtve az addig beérkezőket. Kérünk legyetek türelemmel!

A személyes leadásra is csak korlátozottan, előre meghatározott helyen és időben lesz majd lehetőség, de ennek részletein még dolgozunk.

Megértéseteket köszönjük!

A teljesítés kezdőpontja és időtartama nincs korlátozva. A menetirány is a résztvevőkre van bízva (azért érdemes megszívlelni a leírást).

Az útvonal végig jelzett turistautakon vezet. A jelzett úton haladj, ne tégy kárt az erdő fáiban, növényeiben, állataiban! Tartsd be az aktuális tűzvédelmi szabályokat!

 

Egy kis segítség a sikeres teljesítéshez:

Fotók a bélyegzőhelyekről
Bélyegzőhelyek és lenyomataik bemutatása.

 

Díjazás:

A teljesítőket sorszámozva rögzítjük, és egy kitűzővel jutalmazzuk. A túramozgalomhoz 100db igazolófüzet és kitűző készült, ha elfogy, újfajta kitűzőt készítünk (tehát akár többször is érdemes teljesíteni).

Az útvonal rövid leírása:

Célszerű Piliscsévről indulni és Piliscsabára, illetve Klotildligetre érkezni, mert utóbbit könnyebben el lehet hagyni tömegközlekedéssel.

A túra több szakaszán is fonódnak a jelzések (több jelzés vezet egy irányba), a táblázatba, az egyszerűség kedvéért csak az egyes szakaszokon követendő jelzések kerültek bele! A leírás Piliscsév vasútállomástól indul, aki busszal érkezik, az a templomnál (Hősök tere) szálljon le és ott kezdje a túrát! A jelzések egy része annyira új, hogy a térképeken még nem szerepel, de a turistautak.hu-n már láthatóak.

Szakasz követendő jelzés táv (km) össz. táv(km) szint össz. szint
Piliscsév vm.-templom P 2,6 2,6 40 40
templom-pincefalu pihenő P 1,1 3,7 30 70
pincefalu pihenő-Eszperantó-f. PO 1,25 4,95 50 120
Eszperantó-forrás-Basina S háromszög 1,1 6,05 90 210
Basina-pincefalu széle P háromszög 0,9 6,95 0 210
pincefalu széle-Studenka KO 1,6 8,55 90 300
Studenka-Wass Albert fa KO 3 11,55 90 390
Wass Albert fa-Csemetekert K, K+ 2,6 14,15 140 530
Csemetekert-Iluska-forrás K+, P+, P 1,65 15,8 10 540
Iluska-forrás-esőház P 1,6 17,4 140 680
esőház-Gyula pihenő P 0,25 17,65 20 700
Gyula pihenő-esőház P (visszafelé) 0,25 17,9 0 700
esőház-Klotildliget vm. S négyzet 2 19,9 0 700

Az esetleges kérdésekre a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen kaphattok választ.

Néhény fotó az útvonalról!

Helytörténeti ismertető és látnivalók az útvonalon

Piliscsév: A Pilis hegység nyugati lábánál, három oldalról hegyekkel körülvett völgyben fekszik. A falun áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Gyönyörű kirándulóhelyek övezik. Piliscsév, Csév Árpád-kori település. Nevét 1274-ben említette először oklevél. Legrégibb ismert birtokosa Csév László, a Róger fia volt, aki itteni birtokát Godin esztergomi polgárnak elzálogosította. 1278-ban aztán Godin újabb birtokokat is szerzett Cséven. Godin utódai itteni birtokaikat 1328-ban a margitszigeti apácáknak adták el. Később a Hontpázmány nemzetség bényi ága szerzett itt birtokokat, melyeket 1287-ben az e nemzetségből származó Lampert és ennek fia Kázmér, cserébe adták az esztergomi káptalannak. A Rosd nemzetség itteni birtokát az e nemzetségből származott Elek fia, Mikócsa, 1320-ban 50 márkáért Boleszló esztergomi érseknek adta el. Mikócsa azonban örökbe fogadva Sáfár István visegrádi várnagyot, 1334-ben Csévre új adománylevelet eszközölt ki, ezért a birtok - az érsek tiltakozása ellenére - István visegrádi várnagyra szállt, akinek unokái, János és Miklós 1366-ban még birtokosok voltak itt. Ezek 1418-ban az Osl nemzetségbeli Kanizsai család egyik tagjának; Kanizsai Istvánnak adták zálogba, aki a birtokot az esztergomi káptalannak engedte át. A török háborúk idején a falu elnéptelenedett.1699–1711 között szlovák telepesek költöztek be és építették újjá a helységet. 1755-ben 616 lakosa volt a falunak. Iskolája 1836-ban épült. 1824-ben a falu határában, közel a dorogi országúthoz, két, fölírásos római mérföldmutató követ találtak, melyeket határoszlopoknak állítottak fel, valamint az 1900-as évek elején ugyancsak a rómaiak idejéből származó áldozati kőoltár is napvilágra került, mely az esztergomi főgimnáziumba került. 1738-ban pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, ezután újabb szlovák telepesek érkeztek. 1848-ig az esztergomi káptalan birtoka volt. 1910-ben 1773 lakosából 160 magyar, 18 német, 1587 szlovák lakosa volt. 1946-ban többen áttelepültek Csehszlovákiába. A Piliscsévi Szlovák Tájház (Falumúzeum) a falu közepén, mondhatni, a régi falu magjában található. A kétszáz éves épület egykori tulajdonosainak családi hagyományai szerint van berendezve. A kis lejtős telek adta lehetőségek határozták meg az épületek és melléképületek elhelyezését, használatát. A több család által használt közös udvar jellemző helyi sajátosság volt. A gyűjtemény a 19. század közepére jellemző enteriőrön keresztül kívánja bemutatni egy akkori csévi család lakberendezését, tárgykultúráját. A templom szabadon álló, keletelt, egyhajós, íves szentélyzáródású épület. Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély É-i oldalához csatlakozó sekrestyével, szentély felett kontyolt nyeregtetővel. Csehsüveg boltozatú belső tere van, a hajó bejárati oldalán falazott, később meghosszabbított karzattal. Az épület egy korábbi templom felhasználásával 1758-ban készült el és már 1780-ban átépítették. A templom melletti kőkereszt, a 19. század második felében készült. A templomkertben 18-19. századi síremlékek találhatók. A templomot övező kerítés pillérein: keresztúti stációk találhatók a 19. századból.

Az Eszperantó-forrás közvetlenül a Csévi-barlang alatt húzódó völgyben található. Pesti Frigyes földrajzinév-gyűjtő szerint eredetileg "Elletíká studenka" volt a neve. A forrás környékét az első világháború után munkás eszperantisták építették ki, és jelölték meg emléktáblával. A HESL, a Magyarországi Munkás Eszperantista Egyesület kedvelt kiránduló- és találkozóhelyévé vált, így a forrást Eszperantó-forrásnak kezdték nevezni. Az 1960-as években a falu lakói számára is kedvelt kirándulóhely lett. 1966-ban a budapesti eszperantó világkongresszus résztvevői emblémát és emléktáblát avattak a forrással szemközti emlékfalon. Sajnos a Dorog határában végzett alagcsövezés és a bányászat miatt a vize elapadt.

A Tata és Környéke Eszperantó Egyesület tagjai Trnka József lelkes vezetésével és a falu önkormányzatának támogatásával 2010-ben felújították és 2013-ban civil összefogásból a régi forrás helyére fúrt nyomóskút került kialakításra. Augusztus 20-án avatták és szentelték fel az újra friss vizet adó forrást. Nemrég szépen felújított pihenőhellyé változott a Studenka-forrás és környéke. Köszönet illeti ezért falunk lelkes civiljeit, akik Gondi Béla vezetésével, időt, pénzt és energiát nem sajnálva megszépítették ezt a szakrális helyet. 2011. szeptember 20-án kezdődött a felújítás és október végére készült el. Sajnos kifolyása nincs, csak meríteni tudtok a vízből.

Az Iluska-forrás Piliscsaba és Pilisvörösvár határában, annak külterületén a Cseresznyés-erdőben található az. Vize nem iható és időnként el is apad.

Gyula pihenő: Zoltay Gyula (1925-1999) emlékére felállított fa emlékoszlop a Vörös-hegyen, melyet a Naplás Természetbarát Szakosztály (Cinkota) készített és állított 1996-ban „Gyula bácsi” egyik kedvenc útvonala (Kopár csárdától a piros jelzésen Pilisszántóig) mentén, egy szép kilátást nyújtó helyen. A szakosztály minden év tavaszán Zoltay Gyula emléktúrát tart ezen az útvonalon, ahol a Gyula-pihenőnél emlékeznek az elhunyt tagokra. Később egy másik szakosztályi tag, Sztojka Lóránt (1951-2007) emléktáblája is rákerült a kopjafára, így most már Lori emlékhely is.

Klotildliget: 1895-ben nyílt meg az Esztergom-Budapest vasútvonal. A vasútvonal mellett József főherceg saját uradalmából villatelkeket parcellázott ki, ezzel egy nyaralótelepet hozott létre, melyet felesége (Klotild, szász-koburgi és gothai hercegnő) után Klotildligetnek nevezett el. A kövezett, fásított utakkal behálózott, szépen tervezett telep főleg a budapesti hivatalnokokat és tisztviselőket vonzotta. A laktanyák közelsége miatt az 1920-as években a katonai elit tagjai is vásároltak itt villákat (pl. Nagybaczoni Nagy Vilmos, a későbbi honvédelmi miniszter vagy Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök). 1925-ben vált el Piliscsabától az igen gyorsan fejlődő Klotild nyaralótelep. Neve ideiglenesen Klotildfalva, 1926-tól pedig Klotildliget lett. Református temploma 1939-ben, katolikus plébániatemploma pedig 1941. és 1944. között épült fel. 1949-ben nevét Pilisligetre változtatták, 1950-ben pedig visszacsatolták Piliscsabához. Az 1980-as években egy nagyobb arányú betelepülés kezdődött el Budapestről Piliscsabára, amelynek során főleg nagycsaládos értelmiségiek költöztek ide. 1994-ben ide költözött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara is.

Az útvonal végigjárásához kellemes időt kívánunk!

Lap tetejére