Friss hírek

Teljesítők

A mozgalom célja, a túrázás és ezen keresztül a rendszeres testmozgás népszerűsítése, valamint lakókörnyezetünk, a Pilis bemutatása és megszerettetése. Az igazoló füzet tartalmazza az útvonal leírását, a források és a látnivalók bemutatását, támogatóink nevét és néhány hasznos információt. Nem tartalmaz azonban térképet, erről a túrázóknak kell gondoskodni!

 

A teljesítés menete:

A résztvevőknek az itinerben leírt útvonalat kell végigjárni, és a föltett kérdésekre válaszolni, vagy az újabb füzetekben pecsétek lenyomatát begyűjteni. A kitöltött füzetet személyesen, vagy postai úton el kell juttatni Egyesületünkhöz. 

 

Az igazolófüzet megvásárolható:

- Piliscséven a Béke utca 68. szám alatti virágboltban.

- Piliscsabán a Pipacs Kávézóban Bajcsy-Zsilinszky út 6 szám alatt.

- Pilisszentivánon a Rét utca 13. szám alatti barkácsboltban (0626/366-506).

- Leányfalun Tóth Gábor tagtársunknál (06209441527, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

- A dorogi uszodában minden nap 6-20 óráig (illetve, nyitvatartási időben).

- A füzet kérhető postai úton az Egyesület e-mail címén ( Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Ez esetben utalással tudjátok kifizetni a füzet árát (700 Ft/db) és a 300 Ft postaköltséget. Egyesületünk számlaszáma: 10702143-22792608-51100005 

 

A füzet ára tartalmazza a díjazást (kitűző) is, nem tartalmazza azonban a díjazás postaköltségét! Arra kérjük azokat, akik postán küldik be füzeteiket, és úgy is szeretnék visszakapni azokat, mellékeljenek egy felbélyegzett válaszborítékot. Csak ajánlott levélben küldünk vissza füzeteket, illetve jelvényeket. 

Az elbírálandó füzeteket nem egyesületünk címére, hanem egyik tagtársunk címére várjuk:

Bakó Valéria 2081 Piliscsaba, Gomba köz 5.

A leigazolt füzeteket a díjazásokkal minden hónap első hetében postázzuk vissza, összegyűjtve az addig beérkezőket. Kérünk legyetek türelemmel!

 

 

A teljesítés kezdőpontja és időtartama nincs korlátozva. A menetirány is a résztvevőkre van bízva (azért érdemes megszívlelni a leírást).

Az útvonal végig jelzett turistautakon vezet. A jelzett úton haladj, ne tégy kárt az erdő fáiban, növényeiben, állataiban! Tartsd be az aktuális tűzvédelmi szabályokat!

Egy kis segítség a sikeres teljesítéshez:

Fotók a bélyegzőhelyekről
Bélyegzőhelyek és lenyomataik bemutatása.

Díjazás:

A teljesítőket sorszámozva rögzítjük, és egy kitűzővel jutalmazzuk. 

Az útvonal rövid leírása:

Célszerű Piliscsévről indulni és Piliscsabára, illetve Klotildligetre érkezni, mert utóbbit könnyebben el lehet hagyni tömegközlekedéssel.

A túra több szakaszán is fonódnak a jelzések (több jelzés vezet egy irányba), a táblázatba, az egyszerűség kedvéért csak az egyes szakaszokon követendő jelzések kerültek bele! A leírás Piliscsév vasútállomástól indul, aki busszal érkezik, az a templomnál (Hősök tere) szálljon le és ott kezdje a túrát! A jelzések egy része annyira új, hogy a térképeken még nem szerepel, de a turistautak.hu-n már láthatóak.

Szakasz követendő jelzés táv (km) össz. táv(km) szint össz. szint
Piliscsév vm.-templom P 2,6 2,6 40 40
templom-pincefalu pihenő P 1,1 3,7 30 70
pincefalu pihenő-Eszperantó-f. PO 1,25 4,95 50 120
Eszperantó-forrás-Basina S háromszög 1,1 6,05 90 210
Basina-pincefalu széle P háromszög 0,9 6,95 0 210
pincefalu széle-Studenka KO 1,6 8,55 90 300
Studenka-Wass Albert fa KO 3 11,55 90 390
Wass Albert fa-Csemetekert K, K+ 2,6 14,15 140 530
Csemetekert-Iluska-forrás K+, P+, P 1,65 15,8 10 540
Iluska-forrás-esőház P 1,6 17,4 140 680
esőház-Gyula pihenő P 0,25 17,65 20 700
Gyula pihenő-esőház P (visszafelé) 0,25 17,9 0 700
esőház-Klotildliget vm. S négyzet 2 19,9 0 700

Az esetleges kérdésekre a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen kaphattok választ.

Néhény fotó az útvonalról!

Helytörténeti ismertető és látnivalók az útvonalon

Piliscsév: A Pilis hegység nyugati lábánál, három oldalról hegyekkel körülvett völgyben fekszik. A falun áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Gyönyörű kirándulóhelyek övezik. Piliscsév, Csév Árpád-kori település. Nevét 1274-ben említette először oklevél. Legrégibb ismert birtokosa Csév László, a Róger fia volt, aki itteni birtokát Godin esztergomi polgárnak elzálogosította. 1278-ban aztán Godin újabb birtokokat is szerzett Cséven. Godin utódai itteni birtokaikat 1328-ban a margitszigeti apácáknak adták el. Később a Hontpázmány nemzetség bényi ága szerzett itt birtokokat, melyeket 1287-ben az e nemzetségből származó Lampert és ennek fia Kázmér, cserébe adták az esztergomi káptalannak. A Rosd nemzetség itteni birtokát az e nemzetségből származott Elek fia, Mikócsa, 1320-ban 50 márkáért Boleszló esztergomi érseknek adta el. Mikócsa azonban örökbe fogadva Sáfár István visegrádi várnagyot, 1334-ben Csévre új adománylevelet eszközölt ki, ezért a birtok - az érsek tiltakozása ellenére - István visegrádi várnagyra szállt, akinek unokái, János és Miklós 1366-ban még birtokosok voltak itt. Ezek 1418-ban az Osl nemzetségbeli Kanizsai család egyik tagjának; Kanizsai Istvánnak adták zálogba, aki a birtokot az esztergomi káptalannak engedte át. A török háborúk idején a falu elnéptelenedett.1699–1711 között szlovák telepesek költöztek be és építették újjá a helységet. 1755-ben 616 lakosa volt a falunak. Iskolája 1836-ban épült. 1824-ben a falu határában, közel a dorogi országúthoz, két, fölírásos római mérföldmutató követ találtak, melyeket határoszlopoknak állítottak fel, valamint az 1900-as évek elején ugyancsak a rómaiak idejéből származó áldozati kőoltár is napvilágra került, mely az esztergomi főgimnáziumba került. 1738-ban pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, ezután újabb szlovák telepesek érkeztek. 1848-ig az esztergomi káptalan birtoka volt. 1910-ben 1773 lakosából 160 magyar, 18 német, 1587 szlovák lakosa volt. 1946-ban többen áttelepültek Csehszlovákiába. A Piliscsévi Szlovák Tájház (Falumúzeum) a falu közepén, mondhatni, a régi falu magjában található. A kétszáz éves épület egykori tulajdonosainak családi hagyományai szerint van berendezve. A kis lejtős telek adta lehetőségek határozták meg az épületek és melléképületek elhelyezését, használatát. A több család által használt közös udvar jellemző helyi sajátosság volt. A gyűjtemény a 19. század közepére jellemző enteriőrön keresztül kívánja bemutatni egy akkori csévi család lakberendezését, tárgykultúráját. A templom szabadon álló, keletelt, egyhajós, íves szentélyzáródású épület. Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély É-i oldalához csatlakozó sekrestyével, szentély felett kontyolt nyeregtetővel. Csehsüveg boltozatú belső tere van, a hajó bejárati oldalán falazott, később meghosszabbított karzattal. Az épület egy korábbi templom felhasználásával 1758-ban készült el és már 1780-ban átépítették. A templom melletti kőkereszt, a 19. század második felében készült. A templomkertben 18-19. századi síremlékek találhatók. A templomot övező kerítés pillérein: keresztúti stációk találhatók a 19. századból.

Az Eszperantó-forrás közvetlenül a Csévi-barlang alatt húzódó völgyben található. Pesti Frigyes földrajzinév-gyűjtő szerint eredetileg "Elletíká studenka" volt a neve. A forrás környékét az első világháború után munkás eszperantisták építették ki, és jelölték meg emléktáblával. A HESL, a Magyarországi Munkás Eszperantista Egyesület kedvelt kiránduló- és találkozóhelyévé vált, így a forrást Eszperantó-forrásnak kezdték nevezni. Az 1960-as években a falu lakói számára is kedvelt kirándulóhely lett. 1966-ban a budapesti eszperantó világkongresszus résztvevői emblémát és emléktáblát avattak a forrással szemközti emlékfalon. Sajnos a Dorog határában végzett alagcsövezés és a bányászat miatt a vize elapadt.

A Tata és Környéke Eszperantó Egyesület tagjai Trnka József lelkes vezetésével és a falu önkormányzatának támogatásával 2010-ben felújították és 2013-ban civil összefogásból a régi forrás helyére fúrt nyomóskút került kialakításra. Augusztus 20-án avatták és szentelték fel az újra friss vizet adó forrást. Nemrég szépen felújított pihenőhellyé változott a Studenka-forrás és környéke. Köszönet illeti ezért falunk lelkes civiljeit, akik Gondi Béla vezetésével, időt, pénzt és energiát nem sajnálva megszépítették ezt a szakrális helyet. 2011. szeptember 20-án kezdődött a felújítás és október végére készült el. Sajnos kifolyása nincs, csak meríteni tudtok a vízből.

Az Iluska-forrás Piliscsaba és Pilisvörösvár határában, annak külterületén a Cseresznyés-erdőben található az. Vize nem iható és időnként el is apad.

Gyula pihenő: Zoltay Gyula (1925-1999) emlékére felállított fa emlékoszlop a Vörös-hegyen, melyet a Naplás Természetbarát Szakosztály (Cinkota) készített és állított 1996-ban „Gyula bácsi” egyik kedvenc útvonala (Kopár csárdától a piros jelzésen Pilisszántóig) mentén, egy szép kilátást nyújtó helyen. A szakosztály minden év tavaszán Zoltay Gyula emléktúrát tart ezen az útvonalon, ahol a Gyula-pihenőnél emlékeznek az elhunyt tagokra. Később egy másik szakosztályi tag, Sztojka Lóránt (1951-2007) emléktáblája is rákerült a kopjafára, így most már Lori emlékhely is.

Klotildliget: 1895-ben nyílt meg az Esztergom-Budapest vasútvonal. A vasútvonal mellett József főherceg saját uradalmából villatelkeket parcellázott ki, ezzel egy nyaralótelepet hozott létre, melyet felesége (Klotild, szász-koburgi és gothai hercegnő) után Klotildligetnek nevezett el. A kövezett, fásított utakkal behálózott, szépen tervezett telep főleg a budapesti hivatalnokokat és tisztviselőket vonzotta. A laktanyák közelsége miatt az 1920-as években a katonai elit tagjai is vásároltak itt villákat (pl. Nagybaczoni Nagy Vilmos, a későbbi honvédelmi miniszter vagy Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök). 1925-ben vált el Piliscsabától az igen gyorsan fejlődő Klotild nyaralótelep. Neve ideiglenesen Klotildfalva, 1926-tól pedig Klotildliget lett. Református temploma 1939-ben, katolikus plébániatemploma pedig 1941. és 1944. között épült fel. 1949-ben nevét Pilisligetre változtatták, 1950-ben pedig visszacsatolták Piliscsabához. Az 1980-as években egy nagyobb arányú betelepülés kezdődött el Budapestről Piliscsabára, amelynek során főleg nagycsaládos értelmiségiek költöztek ide. 1994-ben ide költözött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara is.

Az útvonal végigjárásához kellemes időt kívánunk!

Lap tetejére