Friss hírek

Teljesítők

Egyesületünk 2015 március 16-án új jelvényszerző túramozgalmat indított útjára!

A mozgalom célja, a túrázás és ezen keresztül a rendszeres testmozgás népszerűsítése, valamint lakókörnyezetünk, a Pilis bemutatása és megszerettetése.

Az útvonal egy kört zár be, amit 4 helyen (Klastrompuszta, Kétbükkfa-nyereg, Pilisszentkereszt, Pilisszántó) lehet kezdeni, illetve befejezni. A hossza 18 km. Az igazoló füzet tartalmazza az útvonal leírását táblázat formájában. Válasszátok ki a táblázatban a nektek megfelelő kiindulópontot, válasszatok haladási irányt és már indulhat is a menet.

Kedves Túrázók!

2018 április 1-től a túrafüzetek és a díjazások visszaküldésén változásokat eszközölünk, mindkét irányban!

Az elbírálandó füzeteket ezentúl nem egyesületünk címére, hanem egyik tagtársunk címére várjuk!

Az új cím: Bakó Valéria 2081 Piliscsaba, Gomba köz 5.

Ezen kívül változás lesz még, hogy a leigazolt füzeteket a díjazásokkal minden hónap első hetében postázzuk vissza, összegyűjtve az addig beérkezőket. Kérünk legyetek türelemmel!

A személyes leadásra is csak korlátozottan, előre meghatározott helyen és időben lesz majd lehetőség, de ennek részletein még dolgozunk.

Megértéseteket köszönjük!

Az igazolófüzet megvásárolható

  • Piliscséven a Béke utca 68. szám alatti virágboltban,
  • Piliscsabán a Fényesliget Kávézóban a Batthyányi u.1. szám alatt (Hétfőtől szombatig reggel 10-től este 22 óráig.)
  • Pilisszentivánon a Rét utca 13. szám alatti barkácsboltban (0626/366-506)

A füzet kérhető postai úton az Egyesület e-mail címén (pEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Ez esetben előre utaljátok át a füzet árát és (küldeményenként, tehát 1 füzet, vagy 5 füzet is mehet egyben) 200 Ft postaköltséget az Egyesület számlaszámára. A füzet ára 700 Ft/db. Az ár tartalmazza a díjazást (kitűző) és a díjazás esetleges postaköltségét is.

Szakasz követendő jelzés táv (km) össz. táv(km) szint + szint -
Pilisszentkereszt-Magas-h. elágazás P 1,1 1,1 80 10
Magas-h. elágazás-Trézsi-kút ZO 0,5 1,6 30 0
Trézsi-kút - Csillagösvény ZO,P 1,3 2,9 40 120
Csillagösvény-Boldogasszony kápolna Boldogasszony kápolna-Csillagösvény Csillagö. 0,6 3,5 30 30
Csillagösvény-Cigány-puszta S+, Sm 2,6 6,1 50 0
Cigány-puszta-Klastrompuszta S 2,9 9 0 60
Klastrompuszta-Pilis-nyereg S 2,8 11,8 240 10
Pilis-nyegreg-Két-bükkfa-nyereg Z+ 1,5 13,3 100 50
Két-bükkfa-nyereg-Ördög-lyuk Z 1,2 14,5 0 130
Ördög-lyuk-Döme halála Z 0,3 14,8 0 40
Döme halála-Mária-pad Z 0,3 15,1 0 30
Mária-pad-Ciszterci kolostorrom Z 2 17,1 10 60
Ciszterci kolostorrom-Pilisszentkereszt Z 0,9 18 0 40
  Össz szint: 580 580

Látnivalók az útvonalon:

Boldogasszony kápolna (Pilisszántó): A kápolna építés gondolata majd négy évig érlelődött. Kezdettől fogva alapfeltétel volt, ha egyszer megépül, az kizárólag csak adakozásból és munkafelajánlásból történhet.

Makovecz Imre és társa Őrfi József tervezte a szakrális épületet. Ez volt Makovecz Imre első olyan terve, ami szerint az egész épület csak kőből és nem fából épült.A kápolna építésének első kövét 2006. június 19-én hétfőn rakták le. A munkaerő javarészét a Makovecz vándoriskola építészhallgatói és műegyetemista diákok adták. Kitűnő lecke volt számukra nem csak szakmailag. A kápolna bejárata fölött, kőből faragott Napmadár látható kitárt szárnyaival.

A kápolna két tornyában két előrehajló csuklyás pálos remete tekintete áll őrt. Bajuszuk alatti nyitott szájból először Kisboldogasszony napján szólalt meg az Őrbottyánban öntött két kis harang.

Csillagösvény (Pilisszántó): Az ösvény mentén hét szobor áll stációként (mint egy kálvária), történelmi nagyjainkat, szakrális vezetőinket ábrázolva. A szobrokat Smídt Róbert felvidéki fafaragó készítette.

  • Nimród mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban. A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Kézai Simon középkori krónikás szerint a magyar nép őse.
  • Attila az európai hunok utolsó és leghíresebb fejedelme. Az időszámításunk szerint 406 körül született Mundzsuk fiaként, aki a magyar mondákban Bendegúz néven szerepel. Attila kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig. Birodalma Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.
  • Árpád nagyfejedelem (845 k. – 907. július eleje) a honfoglalás idején a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt. Tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon.
  • I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át.
  • I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 – 1095). Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban.
  • Boldog Özséb (Esztergom, 1200 körül – Szentkereszt, 1270. január 20.), a pálos rend megalapítója. A Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult, a mai Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba, ahol remeteként élt. 1250-ben a barlang mellett megépítették monostorukat és a hozzá tartozó templomot (Klastrompuszta).
  • Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi. Központosított királyi hatalmat épített ki, aminek katonai alapja az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt.

Trézsi forrás: A forrás nevének eredetét nem ismerjük. Mondják, hogy Mária Terézia beceneve. Az Orosdy kastély fölötti barlangból indul. Orosdy Fülöp 1900-ban építtette meg kastélyát, melynek teljes konyhai, fürdő, ivóvíz ellátását ebből a forrásból biztosította. Megtehette, hisz a forrás 60 méterrel magasabbról adta a vizet, mint a kastély tornya. Mivel a víz folyamatosan jött, a fölösleg szökőkutakat táplált. És már akkor elektromos áramot generálva, villanyárammal, telefonnal látta el az épületet. Később a forrás elpusztult, de a helyiek összefogásával, sikerült újra éleszteni. A forrás vizét új csövekkel kivezették az innen néhány méterrel lejjebb terméskőből kiépített, eredeti kerámiacső ivókúthoz, amelybe belecsatlakoztatták egy negyedik, külső forrás vizét is. A kifolyó víz egy idő után eltűnik a talajban, átmegy a Pilisszentkeresztre vezető főút alatt, majd újra előjön a Prepadlíszko nevű árokban, ahol újabb források vizével gazdagodva patakként csörgedezik Pilisszántón át, míg végül Aquincumnál a Dunába folyik.

Pilisszentkereszti kolostor rom: Pilisszentkereszt község délnyugati felében, a Pilis keleti lejtőjén található romok a ciszterci rend első magyarországi monostorát rejtik. Az 1184-ben alapított monostornak napjainkban az alapfalai láthatók. E falak közé temették egykor Gertrúdot, II. András király feleségét. Az apátságot III. Béla alapította 1184-ben, anyakolostora a franciaországi Acey-ben található. A kolostort egy kora Árpád-kori település mellett építették, egy időben az esztergomi székesegyházzal és palotával. Háromhajós, négyszögszentélyű templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték. A kolostorhoz tartozó halastavat a Pilis patakjai táplálták. A kolostor mellett Árpád-házi királyaink vadászházát is megtalálták, mivel a környező erdők a király vadászterületei voltak. A tatárjárás és a török pusztítás nem kímélte a kolostort sem, 1526-ban leégett és elnéptelenedett. Később sem épült újra, köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez. Az 1967-ben kezdődött, a ’80-as évekig tartó feltárást Gerevich László irányította. A romterület sajnos nem lett helyreállítva.A romok mellett található a Klastrom-kút, ami a magyar turistaság fontos helyszíne.

Döme halála: Az út mellett álló kereszt az 1957-ben, földmérési munka során tragikus balesetben elhunyt Pápay Domonkos erdőmérnök emlékét őrzi.

Szopláki-ördöglyuk: A barlangot a triász korabeli mészkőben meleg vizek alakították ki, bár erre nincs bizonyíték. Lehetséges, hogy a Pilis hegy keleti oldalának a többi barlangjához hasonlóan kizárólag víznyelőként illetve hidegvizes barlangként fejlődött ki. A barlang a történelem során mindvégig nyitott volt, első említése 1883-ból maradt ránk. Hossza mintegy 430 m, mélysége 111 m. A barlang elágazó, aknákkal tagolt, egyes részeken cseppkövek is találhatók. Számos denevér telel át benne, emiatt egyes termeket vastag guanóréteg fed. A Pilis egyik legfontosabb denevértanyahelye. A barlang fokozottan védett, ezért csak korlátozottan látogatható.

Ariadne Egyesület először 2003-ban szerezte meg a kutatási engedélyt, és jelentéktelen mellékjáratokat sikerült is feltárniuk, ez az engedély azonban később lejárt, a barlang újra gazdátlanná vált. A Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelő meglepő felfedezése után azonban ismét megkérték rá a kutatási engedélyt, amit – mint utóbb kiderült – igen bölcsen tettek, ugyanis 2013 őszén jelentős továbbjutást sikerült elérniük, leírásuk szerint a barlang mélysége 70 méterrel növekedett, és az új rész tágasságban sem marad el a régitől. Mivel a karsztvízszint közel 350 méterrel húzódik a bejárat alatt, így komoly feltárási lehetőségek lehetnek itt.

Klastrompuszta története: A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. Az esztergomi kanonok, Özséb tartotta velük a rendszeres kapcsolatot. A tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remetéskedni. Megalapította a pálos szerzetesrendet. Maga köré gyűjtötte a remetéket, és a barlangok közelében a pilisi rengetegben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a pálos szerzetesrend első kolostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tartott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a Szent Kereszt monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. Klastrompuszta 1250-1304-ig az itt alapított pálos szerzetesrendnek a központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a pálos rend végleges központja. A klastrompusztai kolostort a törökök a mohácsi vész évében Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. A tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a klastrompusztai monostor maradványait. Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték az egykori Szent Kereszt monostor maradványainak.

Jó túrázást, sikeres teljesítést!

Lap tetejére