Friss hírek

Teljesítők

 

 

A mozgalom célja, a túrázás és ezen keresztül a rendszeres testmozgás népszerűsítése, valamint lakókörnyezetünk, a Pilis bemutatása és megszerettetése.

Az útvonal egy kört zár be, amit 4 helyen (Klastrompuszta, Kétbükkfa-nyereg, Pilisszentkereszt, Pilisszántó) lehet kezdeni, illetve befejezni. A hossza 18 km. Az igazoló füzet tartalmazza az útvonal leírását táblázat formájában. Válasszátok ki a táblázatban a nektek megfelelő kiindulópontot, válasszatok haladási irányt és már indulhat is a menet.

Az igazolófüzet megvásárolható:

- Piliscséven a Béke utca 68. szám alatti virágboltban.

- Piliscsabán a Pipacs Kávézóban Bajcsy-Zsilinszky út 6 szám alatt.

- Pilisszentivánon a Rét utca 13. szám alatti barkácsboltban (0626/366-506).

- Leányfalun Tóth Gábor tagtársunknál (06209441527, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

- A dorogi uszodában minden nap 6-20 óráig (illetve, nyitvatartási időben).

- A füzet kérhető postai úton az Egyesület e-mail címén ( Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Ez esetben utalással tudjátok kifizetni a füzet árát (700 Ft/db) és a 300 Ft postaköltséget. Egyesületünk számlaszáma: 10702143-22792608-51100005 

A füzet ára tartalmazza a díjazást (kitűző) is, nem tartalmazza azonban a díjazás postaköltségét! Arra kérjük azokat, akik postán küldik be füzeteiket, és úgy is szeretnék visszakapni azokat, mellékeljenek egy felbélyegzett válaszborítékot. Csak ajánlott levélben küldünk vissza füzeteket, illetve jelvényeket. 

Az elbírálandó füzeteket nem egyesületünk címére, hanem egyik tagtársunk címére várjuk:

Bakó Valéria 2081 Piliscsaba, Gomba köz 5.

A leigazolt füzeteket a díjazásokkal minden hónap első hetében postázzuk vissza, összegyűjtve az addig beérkezőket. Kérünk legyetek türelemmel! 

 

Szakasz követendő jelzés táv (km) össz. táv(km) szint + szint -
Pilisszentkereszt-Magas-h. elágazás P 1,1 1,1 80 10
Magas-h. elágazás-Trézsi-kút ZO 0,5 1,6 30 0
Trézsi-kút - Csillagösvény ZO,P 1,3 2,9 40 120
Csillagösvény-Boldogasszony kápolna Boldogasszony kápolna-Csillagösvény Csillagö. 0,6 3,5 30 30
Csillagösvény-Cigány-puszta S+, Sm 2,6 6,1 50 0
Cigány-puszta-Klastrompuszta S 2,9 9 0 60
Klastrompuszta-Pilis-nyereg S 2,8 11,8 240 10
Pilis-nyegreg-Két-bükkfa-nyereg Z+ 1,5 13,3 100 50
Két-bükkfa-nyereg-Ördög-lyuk Z 1,2 14,5 0 130
Ördög-lyuk-Döme halála Z 0,3 14,8 0 40
Döme halála-Mária-pad Z 0,3 15,1 0 30
Mária-pad-Ciszterci kolostorrom Z 2 17,1 10 60
Ciszterci kolostorrom-Pilisszentkereszt Z 0,9 18 0 40
  Össz szint: 580 580

Látnivalók az útvonalon:

Boldogasszony kápolna (Pilisszántó): A kápolna építés gondolata majd négy évig érlelődött. Kezdettől fogva alapfeltétel volt, ha egyszer megépül, az kizárólag csak adakozásból és munkafelajánlásból történhet.

Makovecz Imre és társa Őrfi József tervezte a szakrális épületet. Ez volt Makovecz Imre első olyan terve, ami szerint az egész épület csak kőből és nem fából épült.A kápolna építésének első kövét 2006. június 19-én hétfőn rakták le. A munkaerő javarészét a Makovecz vándoriskola építészhallgatói és műegyetemista diákok adták. Kitűnő lecke volt számukra nem csak szakmailag. A kápolna bejárata fölött, kőből faragott Napmadár látható kitárt szárnyaival.

A kápolna két tornyában két előrehajló csuklyás pálos remete tekintete áll őrt. Bajuszuk alatti nyitott szájból először Kisboldogasszony napján szólalt meg az Őrbottyánban öntött két kis harang.

Csillagösvény (Pilisszántó): Az ösvény mentén hét szobor áll stációként (mint egy kálvária), történelmi nagyjainkat, szakrális vezetőinket ábrázolva. A szobrokat Smídt Róbert felvidéki fafaragó készítette.

  • Nimród mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban. A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Kézai Simon középkori krónikás szerint a magyar nép őse.
  • Attila az európai hunok utolsó és leghíresebb fejedelme. Az időszámításunk szerint 406 körül született Mundzsuk fiaként, aki a magyar mondákban Bendegúz néven szerepel. Attila kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig. Birodalma Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.
  • Árpád nagyfejedelem (845 k. – 907. július eleje) a honfoglalás idején a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt. Tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon.
  • I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át.
  • I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 – 1095). Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban.
  • Boldog Özséb (Esztergom, 1200 körül – Szentkereszt, 1270. január 20.), a pálos rend megalapítója. A Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult, a mai Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba, ahol remeteként élt. 1250-ben a barlang mellett megépítették monostorukat és a hozzá tartozó templomot (Klastrompuszta).
  • Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi. Központosított királyi hatalmat épített ki, aminek katonai alapja az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt.

Trézsi forrás: A forrás nevének eredetét nem ismerjük. Mondják, hogy Mária Terézia beceneve. Az Orosdy kastély fölötti barlangból indul. Orosdy Fülöp 1900-ban építtette meg kastélyát, melynek teljes konyhai, fürdő, ivóvíz ellátását ebből a forrásból biztosította. Megtehette, hisz a forrás 60 méterrel magasabbról adta a vizet, mint a kastély tornya. Mivel a víz folyamatosan jött, a fölösleg szökőkutakat táplált. És már akkor elektromos áramot generálva, villanyárammal, telefonnal látta el az épületet. Később a forrás elpusztult, de a helyiek összefogásával, sikerült újra éleszteni. A forrás vizét új csövekkel kivezették az innen néhány méterrel lejjebb terméskőből kiépített, eredeti kerámiacső ivókúthoz, amelybe belecsatlakoztatták egy negyedik, külső forrás vizét is. A kifolyó víz egy idő után eltűnik a talajban, átmegy a Pilisszentkeresztre vezető főút alatt, majd újra előjön a Prepadlíszko nevű árokban, ahol újabb források vizével gazdagodva patakként csörgedezik Pilisszántón át, míg végül Aquincumnál a Dunába folyik.

Pilisszentkereszti kolostor rom: Pilisszentkereszt község délnyugati felében, a Pilis keleti lejtőjén található romok a ciszterci rend első magyarországi monostorát rejtik. Az 1184-ben alapított monostornak napjainkban az alapfalai láthatók. E falak közé temették egykor Gertrúdot, II. András király feleségét. Az apátságot III. Béla alapította 1184-ben, anyakolostora a franciaországi Acey-ben található. A kolostort egy kora Árpád-kori település mellett építették, egy időben az esztergomi székesegyházzal és palotával. Háromhajós, négyszögszentélyű templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték. A kolostorhoz tartozó halastavat a Pilis patakjai táplálták. A kolostor mellett Árpád-házi királyaink vadászházát is megtalálták, mivel a környező erdők a király vadászterületei voltak. A tatárjárás és a török pusztítás nem kímélte a kolostort sem, 1526-ban leégett és elnéptelenedett. Később sem épült újra, köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez. Az 1967-ben kezdődött, a ’80-as évekig tartó feltárást Gerevich László irányította. A romterület sajnos nem lett helyreállítva.A romok mellett található a Klastrom-kút, ami a magyar turistaság fontos helyszíne.

Döme halála: Az út mellett álló kereszt az 1957-ben, földmérési munka során tragikus balesetben elhunyt Pápay Domonkos erdőmérnök emlékét őrzi.

Szopláki-ördöglyuk: A barlangot a triász korabeli mészkőben meleg vizek alakították ki, bár erre nincs bizonyíték. Lehetséges, hogy a Pilis hegy keleti oldalának a többi barlangjához hasonlóan kizárólag víznyelőként illetve hidegvizes barlangként fejlődött ki. A barlang a történelem során mindvégig nyitott volt, első említése 1883-ból maradt ránk. Hossza mintegy 430 m, mélysége 111 m. A barlang elágazó, aknákkal tagolt, egyes részeken cseppkövek is találhatók. Számos denevér telel át benne, emiatt egyes termeket vastag guanóréteg fed. A Pilis egyik legfontosabb denevértanyahelye. A barlang fokozottan védett, ezért csak korlátozottan látogatható.

Ariadne Egyesület először 2003-ban szerezte meg a kutatási engedélyt, és jelentéktelen mellékjáratokat sikerült is feltárniuk, ez az engedély azonban később lejárt, a barlang újra gazdátlanná vált. A Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelő meglepő felfedezése után azonban ismét megkérték rá a kutatási engedélyt, amit – mint utóbb kiderült – igen bölcsen tettek, ugyanis 2013 őszén jelentős továbbjutást sikerült elérniük, leírásuk szerint a barlang mélysége 70 méterrel növekedett, és az új rész tágasságban sem marad el a régitől. Mivel a karsztvízszint közel 350 méterrel húzódik a bejárat alatt, így komoly feltárási lehetőségek lehetnek itt.

Klastrompuszta története: A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. Az esztergomi kanonok, Özséb tartotta velük a rendszeres kapcsolatot. A tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remetéskedni. Megalapította a pálos szerzetesrendet. Maga köré gyűjtötte a remetéket, és a barlangok közelében a pilisi rengetegben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a pálos szerzetesrend első kolostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tartott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a Szent Kereszt monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. Klastrompuszta 1250-1304-ig az itt alapított pálos szerzetesrendnek a központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a pálos rend végleges központja. A klastrompusztai kolostort a törökök a mohácsi vész évében Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. A tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a klastrompusztai monostor maradványait. Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték az egykori Szent Kereszt monostor maradványainak.

Jó túrázást, sikeres teljesítést!

Lap tetejére